Ifjúsági ház: az igényes és tartalmas programok helyszíne

Az ifjúsági ház az a hely, ahol a fiatalok összegyűlhetnek, különböző képzéseken vehetnek részt, de akár új dolgokat is kipróbálhatnak, megmutatják mire képesek.

Az ifjúsági házak már a kezdetektől fogva egy bázist jelentettek a fiataloknak. Ezek az épületek helyet biztosítottak minden olyan kezdeményezésnek, amit máshol nem lehetett megvalósítani. Legyen szó ifjúsági rádióról, újságról, színházról, zenekari próbákról, sporttevékenységről vagy baráti társaságok rendszeres találkozóiról és még sok másról, ez a hely mindig rendelkezésre áll.

 A művelődési és ifjúsági házak régen és ma

A művelődési házak története egészen 1833-ig nyúlik vissza, amikor megnyitották a Pesti Vigadót, ahol a polgárok társasági életet élhettek, elfoglaltságot találhattak. 1978-ra ezen intézmények száma már 2800-ra nőtt, de ekkor már többféle néven nevezték, hiszen a társadalom szinte minden rétege igényelte a közösségi életet.

A művelődési ház így lett egyes helyeken kultúrház, máshol ifjúsági ház.

Mára már kialakultak kisebb különbségek, de mindhárom hely a közművelődés színtere, ahol szakképzett pedagógusok és szakértők segítik az érdemi munkát. Ezen intézmények védőszárnyai alatt jól megférnek egymás mellett a különböző tanfolyamok, előadások, prevenciós tevékenységek, klubok, alkotóművészeti közösségek, szórakozási lehetőségek, rendezvények, valamint az egyéb közösségek. Sokan itt tudnak bekapcsolódni a kulturális életbe, nézhetnek meg színházi előadásokat, művészeti kiállításokat, hallgathatnak meg komolyzenei hangversenyeket vagy népzenei bemutatókat, juthatnak hozzá a világirodalom remekműveihez. Helyszínt biztosítanak a helyi művészeknek, hogy kiállíthassák, illetve bemutathassák az alkotásaikat, legyen szó festészetről, iparművészetről vagy éppen irodalomról. Ezeken a helyeken a fiatalok kissé lelassulhatnak, visszavehetnek rohanó élettempójukból, míg az idősebbek előtt új távlatok nyílhatnak. Sőt, a rendezvények, előadások és tanulási lehetőségek hatására, a társadalmi különbségek és egyenlőtlenségek is enyhülhetnek.

Kik látogatják az ifjúsági házakat?

A látogatók főleg a 18 év alatti korosztályból kerülnek ki, de sok, aktív életet élő nyugdíjas is örömmel csatlakozik a közösségi munkához. Ha pedig az intézményben színházi előadásokat, koncerteket és egyéb szórakoztató programokat is szerveznek, a 20-55 év közötti korosztályból is többen látogatják.

Az ifjúsági házak főleg a fővároson kívül igazán kedveltek

Ugyan Budapesten is jelentős közösségi élet zajlik az ifjúsági házakban, mégis, a vidéki települések azok, ahol sokkal többen veszik igénybe az ilyesfajta intézmények nyújtotta lehetőségeket. Ennek oka végtelenül prózai, a fővárosban sokkal több lehetőség van a tanulásra, szórakozásra, míg a kisebb-nagyobb városokban szűkebbek a keretek. Országos szinten a szegedi művelődési ház és az ifjúsági ház Debrecenben tartozik a legismertebbek közé. Mindkét helyen azon dolgoznak az intézmények munkatársai, hogy a lehető legtöbb igénynek meg tudjanak felelni.

Közösségi igény volt az ifjúsági ház létrejötte

Érdekes módon, Debrecenben viszonylag későn, 2011-ben nyitotta meg kapuit az Ifjúsági Ház. Ugyan 1989 és 2011 között volt egy elődszervezete, ami igen sokat segített a fiatal korosztály problémáinak megoldásában, felkészítésükben az életre. Ilyen jelentős közösségi térrel azonban akkor nem rendelkezett az ifjúsági élet, így, amikor lehetőség adódott, ez volt az egyik legfontosabb társadalmi fejlesztés a városban. Az ifjúsági ház Debrecen belvárosában – vagy, ahogy sokan nevezik: Ifiház – nemcsak a fiatalokat várja tárt karokkal, de az idősebb korosztály körében is közkedvelt. Ennek a korcsoportnak a tagjai ugyanis ugyanúgy megtalálják a kedvükre való programokat a színes palettán.

A debreceni Ifjúsági Ház programok egész sorával várja az érkezőket

Mivel korosztályos probléma, hogy az Y és Z generáció tagjai a többi korcsoportnál mérhetően többet ülnek a számítógép előtt vagy nyomkodják okostelefonjaikat, a debreceni Ifiház éppen ezen szeretne változtatni. Legalábbis abban az időben, mikor a fiatalok az épületben vannak. A jól kialakított közösségi tér otthont ad művészeti csoportoknak, sportkluboknak, civilszervezeteknek, egyesületeknek, koncerteknek és kiállításoknak egyaránt, sőt, társasjátékozni is lehet az épületben. Az ifjúsági ház vezetői fontosnak tartják, hogy a hozzájuk betérők könnyedén be tudjanak kapcsolódni a különböző tevékenységekbe és akár barátságok is szövődjenek a falak között.

A szegedi művelődési ház több mint egy épület

Már csak azért is, mert a városban több művelődési ház is működik egy időben, szám szerint 7, a legrégebbi már 1927 óta létezik. Ezekben az intézményekben igen változatos programok várják a helyi és a környékbeli településeken élő lakosokat. A művelődési házak égöve alatt működnek a városrészek nyugdíjasklubjai, hagyományőrző egyesületei, védnökségük alatt számtalan közösség áll. Programjaik között rendszeresek a kiállítások, előadások, színházi és népzenei bemutatók, valamint kamarazenekari hangversenyek. A fiatalabb korosztálynak is szórakozási lehetőséget biztosítanak ezen közösségi terek, az egészen kicsiktől kezdve. Kisebb-nagyobb versenyeket is tartanak, de kézműves foglalkozásokat szintén szerveznek. A szegedi művelődési házak rendezvényei olyannyira sikeresek, hogy néhány – köztük a Tarhonyafesztivál – kinőtte magát a kezdeti, szűkebb keretekből és immáron önálló eseményként jegyzik országszerte. Mivel a 7 művelődési ház különböző városrészeket fednek le, van közöttük némi különbség, de abban mind megegyeznek, miszerint a működésük mozgatórugója az, hogy minden látogatójuk igényeit ki tudják elégíteni.

Egy szó, mint száz, a művelődési és ifjúsági házak – bár van, aki szerint ódivatúak – reneszánszukat élik, hiszen olyan szórakozási és közösségi élményt nyújtanak, amelyek manapság, a digitalizáció miatt elmagányosodott társadalmunkban valóban hiánypótlóak. Ráadásul a jelenlegi pandémiás helyzet is kiváltotta a vágyat az ilyen társasági eseményeknek adó helyek felkeresésének.